Az ukrajnai háború katasztrófa Macron számára a neves geopolitikai szakértő szerint
Bruno Maçães, a nemzetközileg elismert geopolitikai szakértő szerint az ukrajnai háború katasztrófa Emmanuel Macron francia elnök számára.
Bruno Maçães, a nemzetközileg elismert geopolitikai szakértő szerint az ukrajnai háború katasztrófa Emmanuel Macron francia elnök számára.
Emmanuel Macron francia elnök a France 2 tévécsatornának adott interjújában elutasította, hogy népirtásnak nevezze az ukrajnai civilek elleni orosz atrocitásokat – írja a CNN.
Nicolas Sarkozy, Franciaország volt konzervatív elnöke kedden támogatásáról biztosította Emmanuel Macront az újraválasztásáért folyó küzdelemben, kiemelve Macron tapasztalatát, mivel a következő elnöknek "súlyos nemzetközi válsággal" kell szembenéznie az ukrajnai helyzet miatt. A szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen a maga részéről azt mondta, hogy mély euroszkepticizmusa ellenére nem tervezi Franciaország kiválását az Európai Unióból - írja a France24.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Erőszakos tüntetések törtek ki március elején a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén, miután egy francia tisztviselő meggyilkolása miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő korzikai nacionalistát egy iszlamista szélsőséges halálra vert a börtönben. A korzikaiakban, akik a történelem során már többször küzdöttek a sziget függetlenségéért, évszázados sérelmek lobbantak fel Franciaországgal szemben, amelyeket tetőznek a jelen problémái, például hogy az „anyaországiak” nyaralónak vásárolják fel a sziget házait, lakhatási problémákat okozva az „őslakosoknak”. A francia belügyminiszter az autonómia ígéretével próbálta csillapítani a kedélyeket, de a zavargások április elején is folytatódtak. A történtek nem a legjobbkor jöttek a vasárnapi elnökválasztásra készülő Emmanuel Macronnak, de a kampány jelenlegi állása szerint neki kell majd szembenéznie a problémával várható második ciklusában.
Emmanuel Macron jelenlegi elnök nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a második körben Marine Le Pennel fog megküzdeni. Macron a voksok 27,6%-át kapta meg, Le Pen 23,4%-os támogatottságot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon majdnem meglepetést okozott, 21,95%-kal lett harmadik. Továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Macron képes lesz biztosítani magának még egy ciklust az Élysée-palotában, ám a küzdelem igen szoros, egy friss felmérés szerint a második fordulóban 51-49%-os eredmény várható.
Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában. A tényleges eredmények egybevágnak az előzetes várakozásokkal, valamint az exit poll számaival is.
Bár még hivatalos eredmények nincsenek, az egymáshoz nagyon hasonló számokat mutató exit pollok szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott be a francia elnökválasztás második fordulójába. Egy közvélemény-kutatás megmérte, milyen eredmény várható április 24-én.
Még csak az exit pollok jöttek ki a francia elnökválasztásról, de már szinte biztos, hogy a második fordulóban Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg egymással. A többi jelölt lényegében elismerte vereségét és arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak Macronra vagy Le Penre.
Ma, rögtön urnazárás után publikálták a francia elnökválasztás első exit polljait. Eddig nagyjából a papírforma látszik megvalósulni: vezet Emmanuel Macron regnáló elnök, illetve Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje.
A választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában, ami három százalékkal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.
Ma tartják a francia elnökválasztás első fordulóját, amely a korábban várthoz képest sokkal izgalmasabbnak ígérkezik. Bár továbbra is a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron győzelmére van a legnagyobb esély, az utóbbi hetekben jobboldali kihívója, Marine Le Pen képes volt látványosan növelni támogatottságát. A politikus előretörésének oka elsősorban az, hogy a kampány során erősen fókuszált az országban tapasztalható megélhetési problémákra. Az szinte borítékolható, hogy Macron és Le Pen jutnak a második fordulóba, amelynek kampányát azonban nagyban befolyásolja majd az első forduló eredménye. Az is egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, úgyhogy a mostani elnökválasztás összességben jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás. Emmanuel Macron jelenlegi államfő mellett, akit első alkalommal 2017-ben választottak meg köztársasági elnöknek, tizenegy másik politikus indul, akik között Macron legesélyesebb kihívója Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke.
Közel 49 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak vasárnap Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás első fordulójában, hogy a 12 jelölt közül kiválasszák azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért. A felmérések alapján Emmanuel Macron államfőnek és a jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24. második fordulóba, ami az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik, az elmúlt hatvan év legalacsonyabb, alig 70 százalékos részvétele mellett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban - jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelezte, hogy támogatna újabb uniós szankciókat Oroszországgal szemben, beleértve az energiaembargót is, a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzés miatt.
A Moszkva elleni szankciós politika fenntartásában állapodott meg Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő keddi telefonbeszélgetésében - közölte a washingtoni Fehér Ház a tanácskozást követően.
Egyre több nyugati vezető tisztviselő, közöttük Emmanuel Macron is elhatárolódik Joe Biden amerikai elnök tegnapi szavaitól.
Orbán Viktor a közelgő élelmiszerválságról és a növekvő energiaárakról beszélt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
De hogyan hat ez a befektetéseinkre?
Érdemes elkerülni a helyszínt.
Trump ezt is elintézte.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
